A bohóc haladéka

Holnaptól.
Holnaptól újra mosoly az életem.
Kacsintás és sóhaj lesz a tető a fejem felett.
Lesz kacaj hogy távol maradjatok.
És lesz cápamosoly. Csak támadjatok.
Holnaptól megint szép leszek és okos.
És olvasok tovább. Legyen Steinbeck vagy Céline.
És csupa vidámság leszek megint.
Szokás szerint.
De ma sírok. Mit sírok, zokogok.
Mert amit nem folyt le a csoki azt a vodka fogja felkavarni.
Püffedt az arcom és vörös az orrom,
De jó így mert nem lát senki.
Csak holnaptól fogok mosolyogni.
Tudd meg te is csak annyit érsz amennyit megeszel
és amennyit gondol rólad a többi ember.
Nem több semminél a léted egy gondolatnál.
Ne mondd hogy ne sírj, ha sírni akarok.
És dühöngök mert érteni akarom
Hogy lettem ez a semmi.
Mert negyed évszázadni semmi törli könnyeit az ágya lábánál.

Holnaptól mosolygok majd újra.