4-6 Oktogon 12.02.

Én próbáról menekültem ő előadásra
És nem látott mást csak hogy rámosolyog
Egy csúnyácska lány egy kicst piszkos kabátban
És ormótlan sapkában és nem érzett többet
Mint mikor egy fonnyadt falevél hull
A lába elé a lány tekintetébe mártózva
Csillant a szemüveg mögött a lány
Lemondott a mosolyról és zavarba ment
A villamosról az éjszakába.