Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
csillagszemmel

Függönyrojt

Csillagszemű · 1 éve
Izgalomtól csomós gyomorral
Várom, várom, várom...
Mert várni édes, még 75 perc.
Mely több mint egy óra, s tán egy örökvaló.
Egy vagyok mint a görögök, mikor a faló
Betört Trójába, 
De mért nem tanítják már a pólyában,
Hogy színház az élet, s nincs élet
Ha a színház fölös-való.
Egy-egy élet készül s múlik.
Immár csak 65 perc míg függöny gördül.
Kacagni fogsz vagy könnyet ejtesz?
Tudod előre, gondolod te, de együtt
Sírsz, nevetsz, miképp a szereplők.
A színész játszik veled, és fáj és jó,
De kell mert akarod.
"Csak egy szerep" mondod te, mondja ő, 
De ott a cinkos csillanás a szemekben.
Tudod te is, tudja ő is. 
Fáj neked ha őt bántják,
És szerelembe esel általa, 
És téged csalnak meg, ha a mátka
Más karjában keres vigaszt.
Végtelen játék ez, vagy szerep? Kinek?
Játsszuk azt hogy te játszol, én nézem.
Játsszuk azt hogy játszol velem.
De két óra múlva horgad a fejem, eszmélek.
Ennyi lenne? Életek, halálok sorok közé tömve.
Meghaltam Rómeóval, de dobog a szívem.
Mi ez? Üresség? Megnyugvás?
Vagy a darab vége.
Nemesek elment, Boka sír.
Vesszük a kabátot, négyeshatos, hol a sálam?
Kell még egy perc. Kell egy sóhaj.
Kell a függöny bársonya, és a színpad pora.
Megmondták már: "Színház az egész világ..."
És mi vagyunk a függöny rojtja.
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
Csillagszemű
Csak időnként szabadfolyásban kijönnek belőlem a slamek, és ezeket osztom meg veletek. Mert mindenkinek van álma, nekem a valóság lett az.